Védett állatok

Szeretem az állatokat!

 

Fehér gólya

A gólya testhossza 100-115cm hosszú.

Szárnyfesztávolsága 155-165cm hosszú.

Legjellemzőbben emberi környezetben fészkel a legtöbbször.

A gólya tápláléka: rovarok,békák,ebihalak után keresgél.

De elfogyasztja az  apró rágcsálókat,halakat,kígyókat sőt,

volt rá példa,hogy kisnyulat is vittek a fiókáknak táplálékként.

 

 

 

 

 

Búbos vöcsök

A Búbos vöcsök eurázsiai madár, a hegyvidékeket és a  leghidegebb, északi területeket kivéve egész Európában és  Ázsiában elterjedt a tengerpartok és az édesvizek közelében.Téli tollruhájában a faj hasa, nyakának elülső fele és arcrésze fehér, szeme vörös, csőre rózsaszín, feje teteje, nyakának hátsó része, háta és szárnyai pedig sötét barnák. A fajra 46-51 centiméteres átlagos testhossz és 85-95 centiméteres szárnyfesz távolság jellemző, amihez 0, 6-1, 5 kilogrammos testtömeg társul. A búbos vöcsök kisebb halakkal, ízeltlábúakkal, kétéltűekkel táplálkozik. Olykor növényekre is tesz szert. Táplálékát a víz alá bukva szerzi meg. Levegő nélkül 30-60 másodpercig is kíbírja. Kiváló úszó. Félénk madár. A búbos vöcsköt a vizes élőhelyek eltűnés veszélyezteti. A 19. században vadászták kalapdíszként használt gallértollaiért. Magyarországon védett.

 

 

Kanalas réce

Európában és Észak - Amerikában elterjedt, télen délre vonul, de néha áttelel. Sekély sós és édesvizekben él. Testhossza 44-52 centiméter, szárnyfesztávolsága 70-84 centiméter, testtömege 470-800 gramm, a tojó valamivel kisebb a könnyebb hímnél. Nevét kanálszerű csőréről kapta. A nászidőben a gácsér feje fémeszöld, melle fehér, oldalai élénk rozsdabarnák. Szárnyfedői kékesszürkék. A Kárpát-medencében rendszeres fészkelő. Magyarországon védett.

 

 

 

 

 

Nagy kócsag

A világ nagy részén Észak - Amerikában, Afrikában, Ázsiában és Ausztráliában, valamint ritkábban Dél - Európában előfordul. Testhossza 85-102 centiméter, szárnyfesztávolsága a 140-t és a 170-t centimétert is elérheti. A nemek hasonlóak, bár tömegét tekintva a hím kissé nagyobb, 1030 gramm körüli,  míg a tojó mintegy 960 grammot nyom. A nagy kócsag tollazatakikelésétől fogva fehér, költési időn kívül csőre sárga, lába barna, arcbőre zöldes. A nagyobb méretű, gázlómadarak közé tartozik. Élőhelyét sziki és nádas mocsarak, brakkvizes lagúnák képezik. Halakat és kétéltűeket, vízirovarokat, kisemlősöket fogyaszt. Az élelem lecsapására villámgyorsan képes. Magányosan táplálkozik, bár bőségesebb tápláléknál több példány is összeverkődhet. Rövidtávon vonuló madár. Magyarországon fokozottan védett.

 

 

Túzok

Élőhelye a füves puszta, a gabona és a kukoricatáblák, de óvatos, rejtőzködő életmódja, miatt nagyon ritkán látható. Főleg Dévaványa közelében található. Az egyik legnagyobb túzok féle, a szárnyfesztávolsága elérheti a 2,5 métert is.  A kakas elérheti a 100 centiméteres magasságot, és a 18 kilogrammos testsúlyt is, de a tyúk átlagosan 4,5 kg. A nagy túzokra jellemző torok két oldalán, az alsó csőrkáva tövénél található, foszlott, fehér dísztollakból álló bajusz. Háta vöröses árnyalatú barnássárga, fekete és világos harántsávokkal, hogy éppen a költő madarat ne fedezzék fel a ragadozók. Hasa fehér, melltájéka világosbarna. Mindenevő, nagyobb részt fűfélékkel táplálkozik, de jelentős arányban fogyaszt rovarokat, csigákat férgeket, különböző magvakat,  aőt apróbb rágcsálókat de néha még kisebb madarakat is elfogyaszt. A fiatal túzokok a felnőtt példányokkal ellentétben először csak ízeltlábúakkal táplálkoznak. Fokozottan térnek át a növényi étrendre. Téli táplálékban fontos a repce. Magyarországon fokozottan védett.

 

 

Jégmadár

Európa, Ázsia és Afrika lakója, Kisebb folyók, és patakok partján halászik. Testhossza 16-17 centiméter, szárnyfesztávolsága 24-26 centiméter, testtömege 34-46 gramm. Zömök testalkatú madár, rövid farokkal és egyenes, hegyes csőrrel. Fejbúbja, tarkója, háta és farka csillogó kék. Igazi halivadék-pusztító. A kis halakat leginkább az ágakról lesi. Amint a pisztráng vagás ivadék, a víz felületét megközelíti, a jégmadár lecsap, csőrének késéles káváival, megragadja a prédát, majd lerázza a vizet, újból egy ágra ül és elfogyasztja a zsákmányát. Vándorló madár, nem feltétlenül ugyanott fészkel minden évben, de gyakran évek múlva ismét megjelenik korábbi költő helyén. Magyarországon védett.

 

 

 

Daru

Eurázsia erdős, sztyeppés, vizes területeken honos. Telelni Afrika és Ázsia déli részére vonul. Költőterületén füves, növényi hajtásokat, rovarokat, néha halakat, kisebb emlősöket és madárfiókákat eszik. Várható élettartalma 20 év. Fészkealjuk 2 tojásból áll, melyen mindkét szülő felváltva 28-30 napig kotlik. A fiatal madrak 3 éves korukra válnak ívaréretté. A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján, de mégmint nem veszélyeztetett. Magyarországon védett.

 

 

 

 

Bölömbika

A Bölömbika alapvetően világosbarna, rejtőzőszínű, tollazata sötétebb barna és fekete csíkokkal mintázott. A feje teteje fekete, a szájzuga kékeszöld. Hossza 70-80 centiméter, szárnyfesztávolsága 125-135 cm, tömegét tekintve a hím nagyobb ( 1-2 kilogramm között ), míg a tojó 05,-1 közötti testtömegű. A nagyobb termetű gázlómadarak közé tartozik. Tápláléka: békák, halak, gőték, gyíkok, madárfiókák, ízeltlábúak. De ősszel és télen rágcsálókat is elfogyaszthat. Magyarországon a bölömbikák állománya stabil, 700-1000 költő pár közé terelhető. Magyarországon fokozottan védett.